Blog

Prof. Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója szerint az alvásfüggő légzészavarok – különösen az alvási apnoé – gyakori, de sokszor fel nem ismert állapotok. Alvás közben ismétlődő légzéskimaradások vagy légzéscsökkenések lépnek fel, amelyek oxigénhiányhoz, zavart alváshoz és nappali fáradtsághoz vezetnek.

Prof. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetője szerint a modern genetikai vizsgálatok új korszakot nyitottak a ritka betegségek felismerésében.

Prof. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese szerint a D-vitamin szerepe messze túlmutat a csontanyagcserén.

Prof. Dr. Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika egyetemi tanára szerint a neurodegeneratív betegségek - mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór - egyre több embert érintenek, ezért különösen fontos a megelőzés és a korai felismerés.

Prof. Dr. Igaz Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Endokrinológiai Tanszékének vezetője szerint a hormonbetegségek gyakran rejtett, változatos tünetekkel jelentkeznek, például fáradékonyság, hangulati ingadozások, hízás, menstruációs zavarok, hajhullás vagy akár meddőség formájában.

Prof. Dr. Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója szerint a nemi úton terjedő betegségek – például chlamydia, gonorrhoea, szifilisz vagy HPV – világszerte egyre gyakoribbak. Sok esetben tünetmentesek, ami késlelteti a felismerést és növeli a szövődmények, például meddőség vagy daganatok kialakulásának esélyét.

Prof. Dr. Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója szerint a túlzott napozás a melanoma, azaz a bőrrák egyik legveszélyesebb formájának egyik fő kockázati tényezője. A gyermekkori leégések fokozzák a későbbi kockázatot, mivel a bőr „emlékszik” a károsodásokra.

Prof. Dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese és Fogpótlástani Klinika igazgatója szerint a fogorvoslásban zajló technológiai fejlődés középpontjában a digitális eszközök állnak: ilyen például a 3D szkennelés, a digitális lenyomatvétel és a számítógéppel tervezett fogpótlás.

Prof. Dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének kutató professzora által képviselt szemlélet szerint a genetikai vizsgálatok kulcsszerepet játszanak a daganatos betegségek megértésében és kezelésében. A modern rákkutatás a tumorok genetikai hátterét térképezi fel, hogy azonosíthatóvá váljanak a betegség kialakulásáért felelős mutációk.

Prof. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgató professzora szerint a mióma a méh izomzatából kiinduló jóindulatú daganat, amely a nők 30–40%-ánál előfordul. Kialakulásában hormonális tényezők (főként ösztrogén) és genetikai hajlam is szerepet játszik.