A számítógép használata, a mesterséges fény, a levegőszennyezettség, a napfény sokunknak okoz kellemetlen tüneteket, rontja látásunkat és előbb-utóbb szemüveg viselését teszi szükségessé.
A számítógép használata, a mesterséges fény, a levegőszennyezettség, a napfény sokunknak okoz kellemetlen tüneteket, rontja látásunkat és előbb-utóbb szemüveg viselését teszi szükségessé.
Természetesen vannak veleszületett- és a későbbiekben ún. szerzett fénytörési hibák is. A szemüveget sokan csak nehezen szokjuk meg, elfelejtjük, elveszítjük, vagy egyszerűen csak azért nem hordjuk, mert úgy érezzük nem áll jól.
Az excimer kezelés célja, hogy a szemüvegre szoruló embereknek ne kelljen szemüveget viselniük, illetve nagyobb dioptria értékű fénytörési hibák esetén jóval gyengébb szemüvegre legyen csak szükségük.
Ezt az eljárást néhány éve vezette be az orvostudomány a szem fénytörési rendellenességeinek - rövidlátás, távollátás, szemtengelyferdülés (astigmatizmus) korrigálására.
Fiataloknál előfordul, hogy a rövidlátás a serdülés befejeződéséig fokozódik, mivel a szemgolyó még tágul, ezért a rövidlátás is fokozódhat a későbbiekben, A lézerkezelés csak olyan betegeknél javasolt, akiknél a szem törőereje legalább az elmúlt 1 évben nem változott.
A rövidlátás, ill. a túllátóság oka az esetek többségében a szem tengelyhosszának a normális 23-24 mm-től való eltérése: rövidlátóknál a szemtengely ennél a távolságnál hosszabb, túllátóknál pedig rövidebb.
Az excimer lézer legoptimálisabb kezelési tartománya rövidlátóság (myopia) esetében -2,0 és -10,0 dioptria között van. A -8,0 dioptriát meghaladó rövidlátás esetén számítani kell arra, hogy a kezelés után is - bár jóval kisebb dioptria értékben -, de szemüveget kell hordania a betegnek.
A kezelhető dioptriatartomány +1,0-tól +6,0 dioptriáig terjed.
A probléma csak rövidlátással vagy túllátósággal kombinált esetek egy részében korrigálható.
Sikeres excimer lézerkezelés után is szükséges lehet - idősebb korban - közeli szemüveg használata, mivel 45 éves kor felett az egyébként hibátlan szeműek is olvasószemüvegre szorulnak.
Minden jelentkezőn először egy 2-3 órát igénybe vevő szemészeti vizsgálatot végzünk el, amely alapján szakorvos dönt a műtéti alkalmasságról.
A vizsgálat feltétele, hogy előtte egy héten át a jelentkező ne viseljen kontaktlencsét.
Lézeres szemműtéttel kezelhető a:
Rövidlátás esetén a szaruhártya centrális részét elvékonyítják, laposabbá teszik, ezáltal a szaruhártya törőereje csökken. Távollátás esetén viszont a centrális rész körül vékonyítják el a szaruhártyát, ezáltal a központi rész kiemelkedik, kidomborodik, a szaruhártya törőereje nő. Astygmia esetén egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, így a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. A lézer úgy változtatja meg a szaruhártya domborzatát, hogy egy fókuszpont alakuljon ki.
A lézeres szemműtét lényege, hogy az ún. excimer lézerrel kijavítják a szem fénytörési hibáit. A beavatkozást természetesen egy igen alapos vizsgálat előzi meg, mely után a szemorvos minden részletre kitérve tájékoztatja a pácienst a lehetőségekről, várható eredményekről, ellenjavallatokról. Minden eljárásnál a lézeres kezelést a szaruhártya egy alsóbb, nem regenerálódó rétegében végzik, ez biztosítja a tartós eredményt. A beavatkozás csak néhány percig tart.
Érzéstelenítés után a szaruhártya hámrétegét (epithelium) ledörzsölik, elvégzik a kezelést, majd a kezelt területet védő kontaktlencsével fedik le. A hámsejtek 2-3 nap alatt nőnek vissza, ez alatt tapasztalható idegentest érzés, fényérzékenység. A szájon át szedhető fájdalomcsillapítók eredményesen csökkentik a panaszokat. A PRK teljesen biztonságos, a páciens kb. 10 nap múlva visszatérhet régi életéhez. A kezelés után fél évig szemcseppet kell használni, ill. 100 %-os UV-szűrős napszemüveget ajánlatos viselni (felhős időben is).
Ebben az esetben a hámréteget nem távolítják el, hanem egy speciális alkoholos oldattal fellazítják, feltekerik, és a lézeres kezelés után visszaillesztik. A beavatkozás után védő kontaktlencsét helyeznek fel.
Ennél az eljárásnál a sebész egy speciális mikrokeratóm (mechanikus vágóeszköz) segítségével egy védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd az idegsejtektől mentes, érzéketlen, felszín alatti területen elvégzi a szükséges lézerkezelést. Végül visszahajtja a lebenyt, mely visszafekszik a műtött területre. Mivel a lebeny lapszerűen fekszik fel a vágási felszínre, mechanikus hatásra bármikor elmozdulhat, leszakadhat.
Maga az eljárás megegyezik a LASIK eljárással, különbség a lebeny képzésének módjában van. Ebben az esetben nem mechanikus kés, hanem egy femtosecundumos lézer végzi a lebenyképzést (számítógépes tervezés és vezérlés alapján), mégpedig úgy, hogy a szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva egy íves lebenyt alakít ki, melynek pereme van. Ez a perem óvja meg a lebenyt a későbbi elmozdulásoktól. Fájdalommentes és igen precíz eljárás, mely azonnali eredménnyel jár.
A szaruhártya "crossliniking" kezelése a szaruhártyában található keresztkötések számának a növelését jelenti, amely a szaruhártya szilárdságának egyik fontos eleme. Magyarra talán a "kereszthálós térszerkezet" kifejezéssel lehet lefordítani, illetve körülírni.
A keratoconus egy olyan szemészeti kórkép, amelynek lényege, hogy a szaruhártya progresszív módon elvékonyodik és nem tud ellenállni a szem belnyomásának, ezért a leggyengébb ponton elkezd kiboltosulni. Ezzel együtt megváltozik a szaruhártya alakja és a szem fénytörése. A látás romlása a szaruhártya elvékonyodásával és a kiboltosulás mértékével együtt növekszik.
Kezelésében először a szemüveg jelent nagy segítséget, későbbiekben kemény kontaktlencsével nyomjuk vissza a szaruhártya felszínét. Az évek múlásával azonban ez sem elég, sok esetben szaruhártya átültetés válik szükségessé. Mivel ez szerv átültetésnek minősül és meg vannak a veszélyei, jobb, ha a műtét minél későbbi életkorban történik.
Ebben segít az ún. "crosslinking" eljárás. A szaruhártya felszíni hámrétegét eltávolítva, az ún, riboflavin nevű anyaggal itatjuk át a szaruhártyát, majd speciális hullámhosszú lézer sugárral közel fél órán át besugarazzuk a szem felszínét. A kezelés hatására a szaruhártya állományában új keresztkötések alakulnak ki, a szaruhártya "megkeményedik", ezáltal ellenállóbbá válik.
A módszert néhány év óta alkalmazzák világszerte, ma már Magyarországon is elérhető. A kezelésnek elsősorban a fénytörés stabilizálódása és a szaruhártya alakbeli szabálytalanságának a csökkentése a célja, azaz a szaruhártya átültetés megelőzése. A kutatások alapján a látás stabilizálódása, illetve javulása akár 2 év múlva is még folyamatos.Maradék fénytörési hiba esetén az excimer lézerkezelés ismételhető.
A szemhéjplasztika alatt a szem körüli megnyúlt bőr részletek plasztikai sebészeti megrövidítését, illetve kisimítását értjük, amellyel a bőr ismét feszessé és fiatalossá válik. Két formája van, az alsó, illetve a felső szemhéjakra vonatkozó szemsebészeti eljárás. A műtét finom, szemészeti varróanyagok felhasználásával történik, amelyek hegesedét nem okoznak és kitűnő kozmetikai eredményt nyújtanak. A szem körüli bőr területek korszerű plasztikai sebészeti beavatkozásaihoz pontos szemészeti anatómiai ismeretekre van szükség, hiszen ez az arc terület mindig látszik és azt mondják, hogy a szem a lélek tükre. A szem körüli bőr ezt az üzenetet hangsúlyozni, vagy akár elnyomni is képes. A szem körüli plasztikai sebészeti beavatkozások ma a szemsebészet mindennapos gyakorlatává váltak, mellyel a fiatalkori kisugárzás visszaállítható.
Aktuális árainkért kattintson ide!
Tudta, hogy a gyermekgyógyászatban egy gyors és pontos diagnózis nem csupán előnyt jelenthet, hanem akár életet is menthet? A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján ez nem csupán elmélet – ez a mindennapi valóság. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy 2025-ben az adó 1%-os kampányuk keretében egy, kifejezetten gyermekek számára kialakított MR-készülék beszerzésére gyűjtenek. Tovább
Hétfő – Csütörtök: 08:00 – 18:00
Péntek: 08:00 – 16:00