A számítógép használata, a mesterséges fény, a levegőszennyezettség, a napfény sokunknak okoz kellemetlen tüneteket, rontja látásunkat és előbb-utóbb szemüveg viselését teszi szükségessé.
A számítógép használata, a mesterséges fény, a levegőszennyezettség, a napfény sokunknak okoz kellemetlen tüneteket, rontja látásunkat és előbb-utóbb szemüveg viselését teszi szükségessé.
Természetesen vannak veleszületett- és a későbbiekben ún. szerzett fénytörési hibák is. A szemüveget sokan csak nehezen szokjuk meg, elfelejtjük, elveszítjük, vagy egyszerűen csak azért nem hordjuk, mert úgy érezzük nem áll jól.
Az excimer kezelés célja, hogy a szemüvegre szoruló embereknek ne kelljen szemüveget viselniük, illetve nagyobb dioptria értékű fénytörési hibák esetén jóval gyengébb szemüvegre legyen csak szükségük.
Ezt az eljárást néhány éve vezette be az orvostudomány a szem fénytörési rendellenességeinek - rövidlátás, távollátás, szemtengelyferdülés (astigmatizmus) korrigálására.
Fiataloknál előfordul, hogy a rövidlátás a serdülés befejeződéséig fokozódik, mivel a szemgolyó még tágul, ezért a rövidlátás is fokozódhat a későbbiekben, A lézerkezelés csak olyan betegeknél javasolt, akiknél a szem törőereje legalább az elmúlt 1 évben nem változott.
A rövidlátás, ill. a túllátóság oka az esetek többségében a szem tengelyhosszának a normális 23-24 mm-től való eltérése: rövidlátóknál a szemtengely ennél a távolságnál hosszabb, túllátóknál pedig rövidebb.
Az excimer lézer legoptimálisabb kezelési tartománya rövidlátóság (myopia) esetében -2,0 és -10,0 dioptria között van. A -8,0 dioptriát meghaladó rövidlátás esetén számítani kell arra, hogy a kezelés után is - bár jóval kisebb dioptria értékben -, de szemüveget kell hordania a betegnek.
A kezelhető dioptriatartomány +1,0-tól +6,0 dioptriáig terjed.
A probléma csak rövidlátással vagy túllátósággal kombinált esetek egy részében korrigálható.
Sikeres excimer lézerkezelés után is szükséges lehet - idősebb korban - közeli szemüveg használata, mivel 45 éves kor felett az egyébként hibátlan szeműek is olvasószemüvegre szorulnak.
Minden jelentkezőn először egy 2-3 órát igénybe vevő szemészeti vizsgálatot végzünk el, amely alapján szakorvos dönt a műtéti alkalmasságról.
A vizsgálat feltétele, hogy előtte egy héten át a jelentkező ne viseljen kontaktlencsét.
Lézeres szemműtéttel kezelhető a:
Rövidlátás esetén a szaruhártya centrális részét elvékonyítják, laposabbá teszik, ezáltal a szaruhártya törőereje csökken. Távollátás esetén viszont a centrális rész körül vékonyítják el a szaruhártyát, ezáltal a központi rész kiemelkedik, kidomborodik, a szaruhártya törőereje nő. Astygmia esetén egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, így a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. A lézer úgy változtatja meg a szaruhártya domborzatát, hogy egy fókuszpont alakuljon ki.
A lézeres szemműtét lényege, hogy az ún. excimer lézerrel kijavítják a szem fénytörési hibáit. A beavatkozást természetesen egy igen alapos vizsgálat előzi meg, mely után a szemorvos minden részletre kitérve tájékoztatja a pácienst a lehetőségekről, várható eredményekről, ellenjavallatokról. Minden eljárásnál a lézeres kezelést a szaruhártya egy alsóbb, nem regenerálódó rétegében végzik, ez biztosítja a tartós eredményt. A beavatkozás csak néhány percig tart.
Érzéstelenítés után a szaruhártya hámrétegét (epithelium) ledörzsölik, elvégzik a kezelést, majd a kezelt területet védő kontaktlencsével fedik le. A hámsejtek 2-3 nap alatt nőnek vissza, ez alatt tapasztalható idegentest érzés, fényérzékenység. A szájon át szedhető fájdalomcsillapítók eredményesen csökkentik a panaszokat. A PRK teljesen biztonságos, a páciens kb. 10 nap múlva visszatérhet régi életéhez. A kezelés után fél évig szemcseppet kell használni, ill. 100 %-os UV-szűrős napszemüveget ajánlatos viselni (felhős időben is).
Ebben az esetben a hámréteget nem távolítják el, hanem egy speciális alkoholos oldattal fellazítják, feltekerik, és a lézeres kezelés után visszaillesztik. A beavatkozás után védő kontaktlencsét helyeznek fel.
Ennél az eljárásnál a sebész egy speciális mikrokeratóm (mechanikus vágóeszköz) segítségével egy védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd az idegsejtektől mentes, érzéketlen, felszín alatti területen elvégzi a szükséges lézerkezelést. Végül visszahajtja a lebenyt, mely visszafekszik a műtött területre. Mivel a lebeny lapszerűen fekszik fel a vágási felszínre, mechanikus hatásra bármikor elmozdulhat, leszakadhat.
Maga az eljárás megegyezik a LASIK eljárással, különbség a lebeny képzésének módjában van. Ebben az esetben nem mechanikus kés, hanem egy femtosecundumos lézer végzi a lebenyképzést (számítógépes tervezés és vezérlés alapján), mégpedig úgy, hogy a szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva egy íves lebenyt alakít ki, melynek pereme van. Ez a perem óvja meg a lebenyt a későbbi elmozdulásoktól. Fájdalommentes és igen precíz eljárás, mely azonnali eredménnyel jár.
A szaruhártya "crossliniking" kezelése a szaruhártyában található keresztkötések számának a növelését jelenti, amely a szaruhártya szilárdságának egyik fontos eleme. Magyarra talán a "kereszthálós térszerkezet" kifejezéssel lehet lefordítani, illetve körülírni.
A keratoconus egy olyan szemészeti kórkép, amelynek lényege, hogy a szaruhártya progresszív módon elvékonyodik és nem tud ellenállni a szem belnyomásának, ezért a leggyengébb ponton elkezd kiboltosulni. Ezzel együtt megváltozik a szaruhártya alakja és a szem fénytörése. A látás romlása a szaruhártya elvékonyodásával és a kiboltosulás mértékével együtt növekszik.
Kezelésében először a szemüveg jelent nagy segítséget, későbbiekben kemény kontaktlencsével nyomjuk vissza a szaruhártya felszínét. Az évek múlásával azonban ez sem elég, sok esetben szaruhártya átültetés válik szükségessé. Mivel ez szerv átültetésnek minősül és meg vannak a veszélyei, jobb, ha a műtét minél későbbi életkorban történik.
Ebben segít az ún. "crosslinking" eljárás. A szaruhártya felszíni hámrétegét eltávolítva, az ún, riboflavin nevű anyaggal itatjuk át a szaruhártyát, majd speciális hullámhosszú lézer sugárral közel fél órán át besugarazzuk a szem felszínét. A kezelés hatására a szaruhártya állományában új keresztkötések alakulnak ki, a szaruhártya "megkeményedik", ezáltal ellenállóbbá válik.
A módszert néhány év óta alkalmazzák világszerte, ma már Magyarországon is elérhető. A kezelésnek elsősorban a fénytörés stabilizálódása és a szaruhártya alakbeli szabálytalanságának a csökkentése a célja, azaz a szaruhártya átültetés megelőzése. A kutatások alapján a látás stabilizálódása, illetve javulása akár 2 év múlva is még folyamatos.Maradék fénytörési hiba esetén az excimer lézerkezelés ismételhető.
A szemhéjplasztika alatt a szem körüli megnyúlt bőr részletek plasztikai sebészeti megrövidítését, illetve kisimítását értjük, amellyel a bőr ismét feszessé és fiatalossá válik. Két formája van, az alsó, illetve a felső szemhéjakra vonatkozó szemsebészeti eljárás. A műtét finom, szemészeti varróanyagok felhasználásával történik, amelyek hegesedét nem okoznak és kitűnő kozmetikai eredményt nyújtanak. A szem körüli bőr területek korszerű plasztikai sebészeti beavatkozásaihoz pontos szemészeti anatómiai ismeretekre van szükség, hiszen ez az arc terület mindig látszik és azt mondják, hogy a szem a lélek tükre. A szem körüli bőr ezt az üzenetet hangsúlyozni, vagy akár elnyomni is képes. A szem körüli plasztikai sebészeti beavatkozások ma a szemsebészet mindennapos gyakorlatává váltak, mellyel a fiatalkori kisugárzás visszaállítható.
Aktuális árainkért kattintson ide!
A sok nő által használt géllakk esztétikus, de nem feltétlenül praktikus megoldás, mivel sokaknál komoly egészségügyi problémákat, hosszú, több hónapos kezelést igénylő allergiás reakciókat is okozhat. Erről számol be Dr. Lőrincz Kende, a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Tovább
Hétfő – Csütörtök: 08:00 – 18:00
Péntek: 08:00 – 16:00
